6 érdekesség a Tokaji borvidékről

Tokaj-Hegyalja a legismertebb magyar történelmi borvidék, egyedülálló borászati adottságai – köztük az aszúkészítés, mely az egyik legjelentősebb hagyománya a magyar bortermelésnek -, valamint több száz éves kulturális jelentősége miatt méltán lehetünk büszkék mind a borvidékre, mind pedig a tokaji aszúra. A borkészítési és érlelési technológiájában egyedülálló aszút érdemes minél többször „becsempészni” a hétköznapokba is, hiszen az ünnepélyes alkalmakon túl egy közösen elfogyasztott aszúval kifejezhetjük az együttlét különlegességét, és az egymás iránti szeretetet is. De mit is érdemes tudni a rendkívül összetett és izgalmas tokaji aszú szülőhelyéről, a Tokaji borvidékről, miért is kivételes ez a termőhely?

A vulkán íze

A tokaji borok – ezen belül az aszú – egyedisége többek között a speciális talaj hatásának is köszönhető. Tokaj-hegyalja geológiailag rendkívül változatos termőhely, egyedülálló adottságú dűlőkkel. Kilenc millió évvel ezelőtt fejeződött be az a vulkáni tevékenység, amelynek során rengeteg változatos vulkáni kőzettípus jött itt létre a riolittól kezdve a dáciton át az andezitig, és emellett még a feltörő hévizek és gejzírek is jelentős mennyiségű oldott ásványianyag-tartalmat juttattak a felszínre. Ezeken a talajokon szép felépítésű, erős savgerincű, ásványos, és egyedi jegyekkel rendelkező borok születnek.

A Világörökség része

A Tokaji borvidéket 2002-ben az UNESCO Világörökség Bizottsága természeti kategóriában felvette Világörökségi helyszínei közé „Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj” névvel. A Világörökségi Egyezmény értelmében minden aláíró ország kötelezettséget vállalt arra, hogy a saját területén fekvő világörökségi helyszíneket óvja és megőrzi a későbbi generációk számára, így a Tokaji borvidéket is.

Kizárólag hat szőlőfajta

A Tokaji borvidéken kiemelten fontos, hogy a már említett egyedi talajjegyek ízvilágát a szőlőfajták karakteresen közvetíteni is tudják a borokon keresztül. A borvidéken mindössze hat, kizárólag fehér fajta engedélyezett, a Furmint, a Hárslevelű, a Kabar (Bouvier és Hárslevelű keresztezése), a Kövérszőlő, a Sárgamuskotály és a Zéta (Király Ferenc nemesítése a Bouvier és a Furmint keresztezésével), amelyek közül a Furmint a borvidék legfőbb fajtája. Jól aszúsodó fajta, emellett savmegtartó képessége is kiváló, emiatt túlnyomórészt az aszúborokhoz is a Furmint mustját vagy újborát használják alapborként.

Egyedülálló mikroklíma

A borvidék – és a tokaji aszú – egyik legjelentősebb „szereplője” a botritisz, vagyis az aszúszemet átszövő parányi, különleges gombafajta. Kedvező időjárási és klimatikus körülmények is szükségesek elterjedéséhez, vagyis a nemesrothadás beindulásához, amely az aszúszemeket eredményezi. Ehhez Tokaj-Hegyalja mikroklímája különösen kedvező, hiszen északról hegylánc védi, nyarai hosszúak és sok napfénnyel telik, az ősz pedig általában száraz és napos. Mindehhez hozzájárul a kedvező páratartalom, az őszi párás időjárás, melyet a Bodrog és a Tisza folyók biztosítanak. Nem minden évjárat eredményezi azonban a botritisz elterjedését, és ezzel együtt a tokaji aszú készítését, ezért is különleges bor.

A borok királya – eredetvédelemmel

A„C’est le roi des vins, et le vin des rois”, vagyis „Ez a borok királya, és a királyok bora” – mondta a XVIII. században XIV. Lajos francia király a II. Rákóczi Ferenctől kapott aszúborra, és ha már ő így jellemezte, miért ne lennénk mi magunk is büszkék a tokaji aszúra? Ugyanebben az évszázadban, pontosabban 1737-ben egy másik fontos esemény is történt Tokajjal kapcsolatosan: kialakult a borvidék lehatárolása, valamint az eredetvédelem alapja. Ezzel készült el Európa és a világ első eredetmegjelölésre vonatkozó szabályozása, megelőzve Champagne, vagy Bordeaux borvidékeit is.

Aszú day szerte a világon

Mivel egyre többen csatlakoznak ahhoz a hitvalláshoz, hogy a tokaji aszú egyike a világ azon kevés borának, amely semmi mással össze nem téveszthető, kivételes karakterrel bír, a tokaji aszúnak már saját nemzetközi napja is van, a Nemzetközi Tokaji Aszú Nap, vagyis az Aszú Day. A „feladat” egyszerű és nemes: minden év december 10-én (is) kóstoljunk, fogyasszunk tokaji aszút, és az élményt osszuk meg másokkal is, hiszen - bár önmagában is emlékezetes -, az aszú szeretteinkkel, barátainkkal együtt fogyasztva egy egyszerű hétköznapon is kivételes pillanatot varázsol.

Megosztás

Szöveg: Marquard Content Studio
Kép: ThinkStock